2025 szeptember-novemberig tató időszak hónaposszegzői

Kedves Idelátogatók! 

Ez egy poszt pótlás- 2025. novemberi poszt:

Kedves Oldal Lakók, Kedves ismerősök!

Nagyon régen találkoztunk, beszélgettünk illetve uptodate-teltelek titeket, hogy mi van velem, bennem mostanában.

Mostanában hónapösszegző videókat láthattatok tőlem az oldalamon, de most ezt a poszt típust szeretném pótolni, habár most nem videót készítek nektek, hanem, mint ahogy az augusztusi hónapösszegző videómban is már jeleztem most egy szöveges beszámolóval jövök nektek.

Az igazság az, hogy a projekt, amin hónapok óta dolgozok (amit nemsokára elmondok, hogy pontosan mi az, de amíg nincsenek konkrétumok, véglegesen letisztázott dolgok ezzel a projekttel kapcsolatosan addig nem szeretnék semmit el árulni, hogy pontosan mi ez a titok) teljesen elveszi az időmet. DE! Nem bánom, hisz erre vártam nagyon rég, hogy ez a produktum létre jöjjön, és tudom, hogy sokan is így vannak vele. Valamint az egyetem is kemény lett. A tanév elején is tudtam, hogy kemény lesz ez a félév, de a valóság még az elképzeléseimet is felülmúlta: ebben a félévben szinte minden tantárgyból projektmunka van, sok idő a vele való munka, ráadásul idén eldöntöttem, hogy a kutatási témám bonyolultsága tekintettel véve időben elkezdem a kutatást, a kutató terv készítését, ami eléggé nagy fa lett, mint gondoltam…. Ezek nem panaszok, hanem a makacs tények. az irgalmatlan nagy elfoglaltságom miatt még a "kicsikém", a könyvemnek a 4. születésnapját, illetve a Koraszülöttek Világnapját sem volt időm megünnepelni; illetve az egyes hónapok programjaimnak az elmesélése is elmaradozttak.

S akkor kezdjük is a szülinapozást:

El sem hiszem, hogy négy éve, hogy meg jelent a könyvem!

S persze az is felfoghatatlan, hogy mennyi minden történt, s mennyit változtam ez alatt az időszak alatt.

Kezdve a féléven át tartó kórházban való tartózkodással: a múlt újbóli átélése, az érettségi, a középfokú iskola rendszertől való elbúcsúzás, a felvételi, a pályaorientáció, az egyetem kezdés, s természetesen megannyi élmény a könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, és iskola látogatások, beszélgetések és előadások, s megannyi ezen keresztüli visszajelzés tőletek kaptam. Ami mind-mind szép emlék számomra!

S természetesen az is hihetetlen a számomra, hogy még csak nemrég kezdtem az egyetemet és nemsokára vége is! Legalábbis remélem, hogy így lesz!

Már az is csodálatos, hogy a könyv által nekem is lett egy hivatásom a digitális tartalom gyártás és az érzékenyítés.

Bár négy év telt el az ominózusos Koraszülöttek Világnapja óta, de ez az arány a pici hősök születési ideje, és a sima babák születési ideje között szerintem nem sokat változott, hisz a rohanó világot élünk, rossz kajákat eszünk, kevesebbet mozgunk, viszont sokat dolgozunk; egyszóval rossz életstílust élünk úgymond, s az egészségügy állapota sem nagyon javult ugye, sőt… Így véleményem szerintem az érzékenyítésre, és a tapasztalati szakértőkre nagyobb szükség van, mint az valaha volt. A tapasztalati szakértőkre véleményem szerint azért van szükség, hogy elmondják, hogy úgymond hogyan vetik le magukról a BNO kódukat, a hátrányosságukat, és tesznek meg mindent, hogy ők is ugyanolyan teljesértékűek lehessenek a társadalmunkban, mint bárki más. Azt a felismerést, amikor a Belső Tenger megjelenése után, amikor elkezdtem az olvasói visszajelzések utáni sóvárgás miatt aktívan ténykedni a közösségimédiában rájöttem, hogy erre az érzékenyítés, és tapasztalatiság útra én is képes vagyok rá lépni; el nem tudom mondani, hogy milyen csodálatos érzés volt. Ezt köszönöm szépen a kicsikémnek, a Belső Tengernek; hálás vagyok ezt megélhettem!

Erről és az íróságról beszélek a Kapás-Mamás Podcastben is.

Ajánlom, hogy ennek a posztnak a elolvasása, után azt a videót is hallgassátok, nézzétek meg!

Köszönöm még egyszer "kicsikém", hogy szárnyakat adtál a segítségnyújtásban, és az érzékenyítésben, s az önérvényesítésben, s hogy adtál nekem egy hivatást!

A koraszülöttség nemcsak egy születési idő, hanem egy "életfilozófia".

Bár nem minden koraszülött másképpen ép, de véleményem szerint a bölcsesség mindenféleképpen minden koraszülöttben benne van. Tudjátok az a fajta bölcsesség, ami véleményem szerint, csak bennük van meg, az amivel a koraszülöttségből adódó bármilyen lemaradásukat küzdenek, hogy behozzák, mert szerintem minden koraszülöttnél van olyan, amit be kell hozni, hiszen ha nem így lenne, akkor minden kisbaba hatodik, meg hetedik hónapra születnem meg, hisz akkorra már kifejlődik a kis szervezete.

Így azt kérem, hogy ne csak a lila napon, november 17-én tegyünk rájuk reflektor fényt, figyeljünk oda rájuk, hanem azokon a bizonyos, szürke hétköznapokon is, mert szerintem megéri, mert ezek a kis-nagy csöppségek a lemaradásukkal, korán érkezésükkel nagyot alkotnak, s tanítanak minket!

Végezetül:

Térjünk rá a ma november 20-án kezdődő és december 20-áig tartó kampányra:

Képzeljétek mától a social média platformjaimon, a tartalmaimban nem csak én fogok szerepelni, hanem anya is, ugyanis az Artman Egyesület elindít egy adomány gyűjtő kampányt, ami a 2018-ban létrejött Inklúzív Jam újból megindult táncos alkalmakat, és az egyesület további működést is támogatja.

Ezt a pénzt tizennégy "manóval" (ha már ilyen olyan közel van a karácsony, s olyan karácsonyi feelingben vagyok, akkor legyen karácsonyi metafora) követővel valósítják meg. Ezek az emberek változatos szakmai területről jöttek, változatos generációból áll a csapat. S abból a szempontból is, hogy nem mindenki ismerte ezelőtt a munka felkérés előtt az Artman Egyesület csak az egyesület egy-egy bizonyos tagját.

Az én életemben pedig azért különleges ez a munka, mert egyrészt az anyával közösen fogom készíteni ezt a kampányt, ezeket a kampány posztokat, s ővele még sosem szerepeltem egyetlen egy posztomban sem. Másrészt: bár azt kell, hogy mondjam, hogy négy év elteltével már nagy rutinom van a posztolásban, különböző témák közösséghez való eljuttatásában…, de kampányt még sosem csináltam, pláne adomány gyűjtőit. Úgyhogy mit ne mondjak izgalmas lesz!

S hogy miért is mondtam el ezt most nektek? Egyrészt, hogy tudjatok róla másfelől nyilván számítok a segítségnyújtásotokra. Itt nem feltétlenül, csak azzal tudtok segíteni, hogy adományoztok, hanem pl. úgy is, hogy mondjuk egy poszt alatt adtok választ arra, hogy, amit épp láttok tartalom hasznos volt-e, vagy sem/csak szimplán megosztjátok azt, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk.

Ne feledjétek minden segítség segítség, s az adományozás nem az önfeláldozásról szól, hanem egy jó ügynek, egy missziónak a támogatásáról.

Most búcsúzom. Kérlek nyomj egy like-ot, vagy kommentelj ha tetszett, hogy az AI-nak is tetszen!

Sziasztok!

Megjegyzés:

A fotó montázs saját készítésű