2025. Májusi hónapösszegző 1.

Eredetileg ez a poszt a facebook oldalamon lett közzètève!
Kedves Oldal Lakók!

Most az előző; a március, április, májusi élménybeszámolója után jöjjön a május részleges, és egyben részletes(ebb); június hónap események összegzése.
A májust azért csak részlegesen mutatom be, mert már az előző posztban is említést tettem néhány májusi eseményemről, azonban ebben a tartalomban részletesebben is összegzem a májust. DE! Mielőtt ezt elkezdeném fontosnak tartom még egyszer tisztázni, hogy a 2025 februári élményeimről azért nem írtam, mert ez a hónap alapvetően is csendes szokott lenni tartalom gyártási, és programok terén is, most meg főleg, hogy passzíváltattam egy félévet az egyetemen. Idén februárban pedig amúgy is a március hatodikai Semmelweis Ignác Többcélú Szakképző Intézményének az iskola látogatására készültem. A májust egy színházbemutatóval indítottam.
Ugyanis május 3-án volt a Hullámtörés c. előadásnak a bemutatója.
Az előadást Szenteczki Zita rendezte. Alapvetően nagyon tetszett az előadás; elragadott magával a történet, olyan volt, minthogyha abba a milliőrbe, abba helyzetbe lennék; amúgy is azt szeretem, hogyha nem veszem észre, hogy a színészek játszanak, hanem azonosulnak a szereppel. S ez itt tényleg megvalósult, mind a kis, mind a nagy szerepeknél így volt.Azért voltak olyan dolgok, amik nekem nem tetszettek; mint például a díszlet, ami enyhén szólva nem az én ízlésem…, de nem szeretném őket lehúzni, úgyhogy nem mondok ennél többet erről az színműről, erről a rendezésről.
 Aztán két nappal később (május 6-án) volt (ahogyan azt már az előző posztban is említettem) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esélyegyenlőségi, és az én csapatommal tartott meeting… Amiről (ahogyan azt már szintén megírtam), mihelyt tudok, s lehet, akkor rögvest fogok egy élménybeszámolót írni/mondani erről, s sok minden másról is… Ez a nap pontosabban úgy zajlott, hogy 9:00-kor találkoztunk a FSZEK esélyegyenlőségi csapattal: Váradi Ildikóval és Péter Mártával a központi könyvtár főbejárata előtt, elhelyezkedtünk, majd úgy 9:00/09:15-kor el is kezdődött a meeting, ami kb. 11:00-ig tartott, majd Péter Márta nekem, és a csapattársamnak: Cziráki Juditnak VIP. tárlat vezetést tartott a könyvtárban. Elmondta a könyvtár történetét: kik lakták régen, mi hol volt stb.…Végezetül Márta csinált nekem egy olvasói jegyet, amit még nem tudom, hogy mikor fogok használni, mert nem vagyok ilyen jellegű olvasós lány; sajnos. Végül 12:30 körül indultam haza.
A napot pedig pihenéssel és a könyvtárban töltött élmények emésztgetésével folytattam. Majd az intenzív élmények, érzelmek, impulzus szerzés után adtam magamnak öt nap, egy hét pihenőt, ugyanis hiába pihentem sokat az elmúlt hónapokban, miután április közepe, végétől ezt a találkozást szerveztem, ezért (csak ebben) nagyon elfáradtam.
 De május 19-én volt a FSZEK-es találkozó elemző meeting, és egy fontos elhatározás kommunikálása is…, amiről szintén a pár mondattal ezelőtt említett élménybeszámolómban fogok beszélni/írni. De ezzel még nem ért véget a májusi programjaim, mert jött az egyik legjobban várt programom. A május 22-i 2025-ös Nők Lapja Példakép díj szavazásának eredményhirdetői gálája. Az esemény két részből állt, egy kerekasztal beszélgetésből, és magából a díjátadó ünnepségből. Tehát az esemény 18:00-kor kezdődött; szokásosan mi éppen, hogy csak odaértünk… A gála egy Tóth Vera minikoncerttel kezdődött (ez az előző sorokból kimaradt bocsánat), majd jött a kerekasztal beszélgetés. Ami nagyvonalakban: a generációk, és a social média kapcsolatáról szólt. A kerekasztal résztvevői: Steigervald Krisztián- generáció kutató, dr. Gyurkó Szilvia-gyermekvédelmis, és Rujder Vivien- színésznő voltak.
 A beszélgetést, ahogyan egyébként az egész gálát is Jakupcsek Gabriella-műsorvezető moderálta. Nekem ez a beszélgetés azért tetszett, azért volt rám nagy hatással, mert z generációsként (Remélem jól mondom), és (valamennyire) social médiával foglalkozóként fontos tudnom, hogy mi érdekli az idősebb generációt; milyen tartalmakat fogyasztanak a social médiában: milyen típusú edukációstartalmakat érdemes csinálni az esélyegyenlősséggel, és az akadálymentességgel kapcsolatosan, s hogy az én generációmban hogyan keltsek motivációt az előbb említett témák iránt.
Bár Steigervald Krisztiánnal eddig mindig csak futólag találkoztam, és az előadásaiból is csak nagyon kevés jutott el hozzám, valamint a könyveit is (amik szintén a Partvonal Kiadónál jelentek meg) csak elkezdtem olvasni, aztán olvasási kapacitás híján, és az olvasási nehézségeim miatt félbe hagytam, de amiket ott mondott azok fenomenálisan tartalmas, és hasznos volt számomra, ahogyan persze azok is, amiket a többiek mondtak. Úgyhogy ez a diskurzus minden fontos kérdésemre választ adott, ami eddig foglalkoztatott ebben a témában. A koncert után, és az esemény apropója; az eredményhirdetés és a díjkiosztás előtt volt még egy rövid szünet, aztán jöhetett a sokak által várt nagy pillanat; hogy ki nyert az egyes kategóriákban. Mint ahogy már az előző ilyen típusú posztjaimban is már említettem: idén is, ahogy tavaly is négy kategória volt: Kultúra, oktatás, egészségügy, és közösségszervezés. A jelöltek közül legjobban az oktatás kategóriában, és a közösségszervezés kategóriában lévő jelöltek
Török Flóráért, Schéder Veronikáért izgultam, hogy megnyerjék a kategóriájukat; szavaztam is rájuk, és "hirdettem" is úgymond őket! A többi kiválasztott személynek a munkája, hitvallássa is véleményem szerint példaértékű, és tisztelni való…, de Veronika, és Flóra munkájával tudok legjobban azonosulni, és velük menni, hisz fordított, fogyatékkal élő, másképpen ép… vagyok, ezért az én misszióm is az, amit a Flóráék; és az Egy sima egy Fordított Inklúzióért Egyesület csinál. Valamint a Veronika, amit oktat a gépírás az nekem is a legjobb munkáim, hobbim egyike, hiszen, ha Rózsika tanárnőtől nem tanultam volna meg a gépiírást (Igen én nem a gépírást, hanem a gépiírás tanultam, s igen a kettő nem ugyanaz; de erről is szeretnék egy külön posztot…), akkor nem lehetne a kicsikém; a Belső Tenger c. könyvem sem, amiért még mindig (s szerintem), örökké hatalmas nagy hálát fogok érezni. Egyébként a Példakép díj győztesekről, valamint Veronikáról, és Flóráról is szintén szeretnék majd egy külön posztot írni. Az utolsó programom nemmást volt, mint egy vacsora, egy kis együttlét az egyik barátainkkal. Pontosabban a küllői Péterrel (Remélem még tudjátok, emlékeztek, hogy ki is ő- Belső Tenger: Bátor Tábor c. írás), és az ő kedvesével töltöttem én, és a családom a május 28-a estét! Az előételünk sajttál, és egy különleges péksütemény, az első főétel egy ázsiai zöldséges leves volt (aminek nem tudom a nevét, ahogy az említett péksüteménynek sem), a második egy zöldséges krumplis, szaftos hús volt, mellé szintén krumpli, de ez már tört volt, és egy kis rizs. A desszert pedig egy minden mentes dzsemes sajt torta volt. Az egész menü elfogyasztása után megnyaltuk, mind a tíz ujjunkat annyira különleges és finomak voltak az ételek, amiket kaptunk.
Egyébként a dzsemből, és a sajt tortából külön is vittünk. 

A legjobb ugyanakkor mégiscsak a felejthetetlen beszélgetések, nevetések voltak. Képzeljétek, hogy az egyik mesterséges intelligenciás applikációval; a Copilot-tal is összeismerkedtem. Soha nem gondoltam volna arra, hogy ennyire belefogok mélyedni ennek az applikációnak, a megismerkedésbe, ahogy azt sem, hogy a későbbiekben előszerettem fogom használni ezt az újdonságot. Amúgy a mesterséges intelligenciáról, és a mesterséges intelligenciával működő appokról alkotott véleményemről is szeretnék egy tartalmat írni. Amúgy a vacsora után az est hátralevő részét, a beszélgetésen és a nevetésen túl ezen app használatával töltöttük. Amúgy a Péter kedvese már régóta használja, a munka és a szórakozás céljából, úgyhogy neki már le volt töltve ez az app, s ő tanította meg nekünk, hogy hogyan is kell ezt használni. 

Megjegyzések: - A képek nagy része saját készítésű DE! 

- A Radnóti Színház: Hullámtörés c. előadásról készült fotó és plakát a Radnóti Miklós Színház weboldaláról van! https://radnotiszinhaz.hu/ 

- A képeken szereplő személyek hozzájárultak, ahhoz, hogy a róluk készült képeket közzétegyék!Nők Lapja, FSZEK